A hétvégi olvasónapló egy hetente jelentkező rovat, amelyben az elmúlt heti olvasmányaimat összegzem, valamint megosztom a következő heti terveimet. Emellett simán szövegelek mindenről benne.
Elértük a 100. hétvégi olvasónaplót! Te jó ég, hihetetlen, hogy egy rovatom ilyen sokáig húzza! (Ez nagyon kétélű megjegyzés volt.) De a hétvégi olvasónapló írása iránti szenvedélyem kitartott, így most a kicsike belép a nagyok világába. :)
A hetem egész érdekesen telt - leginkább munkával, illetve kertészkedéssel. Meg a kutyáimmal. Bár az utolsó kettő elválaszthatatlan egymástól. Mint ahogy minden kertészkedő emberke tudja, ha leguggolsz, hogy kigazolj, fél perced van elvégezni, mielőtt a kutyáid ott teremnek az orrod előtt / kezednek dőlve.... olyankor tudom, hogy a munkám kétszer annyi ideig fog tartani (mert nem lehet, hogy ne simogassam őket agyon, miközben az egyik kezemmel azért igyekszem gazolni a növényeket.
Egy könyvmoly-problémába is belefutottam a héten: könyvespolc hiány lépett fel nálam. Mint láthattátok, 14 könyvet szereztem be a Könyvfesztiválon, és az kb. tízzel több, mint amennyi helyem volt a polcaimon. Viszont Könyvhét utánig nem akarok rendezkedni, mert az csak azzal járna, hogy ismét ugyanott találnám magam, mint ahol most vagyok.
Visszatérve a 100-as számhoz: Úgy tűnik, az olvasási kedvem is ünnepel, ugyanis rengeteg könyvet olvastam el a héten.
A héten olvastam
Mivel több regényt már nem olvasok el, ezennel lezártnak is tekintem az áprilist. Eléggé meghúztam ezt az utolsó hetet (jó, van a listában egy képregény is, de akkor is - az is könyv. :D)
Cinda Williams Chima: The Crimson Crownját pénteken fejeztem be... igen, 500 oldalt elolvastam gyakorlatilag egyszerre. Csodálatos befejezés volt, amiről nagyon nehéz írnom. Az érzelmek!
Másnap a Könyvfesztiválon Nancyvel közösen olvastuk el Sarah Andersen: Puha boldog puffancs képregényét, amely tartalmazta némely abszolút kedvenc jelenetemet is. :)
Tegnapelőtt jöttem rá, hogy mindjárt itt a hónap vége, én pedig nem olvastam egyetlen 2017-es megjelenést sem. Nancyke kísértett, hogy passzoljak, de a vésztartalékom megmentett. Nina LaCour: We Are Okay könyvét egy nap alatt elolvastam, és bár nem igazán olvasok mostanában realistát, tetszett. Kellemes kikapcsolódás volt, aminél párszor könnybe lábadt a szemem.
A hetet pedig egy újabb Chima-val zártam, ezúttal a magyarul megjelent Lángvetővel. Imádtam. Nagyszerűnek találom, hogy Chima képes folyamatosan megújulni, és itt is újabb okokat felmutatni, amiért érdemes volt belekezdenem a sorozatba.
Bár be kell vallanom, a magyarral kicsit jobban meggyűlt a bajom, hiszen annyira hozzászoktam a 2200 oldal alatt a szereplők és helyszínek eredeti nevéhez, hogy most csak a szövegkörnyezet segített. (Micah Bayar nevén azóta is el vagyok akadva, erről nem tehetek.... nekem ő Micah Bayar marad. Kis pogácsám. :))
Bár be kell vallanom, a magyarral kicsit jobban meggyűlt a bajom, hiszen annyira hozzászoktam a 2200 oldal alatt a szereplők és helyszínek eredeti nevéhez, hogy most csak a szövegkörnyezet segített. (Micah Bayar nevén azóta is el vagyok akadva, erről nem tehetek.... nekem ő Micah Bayar marad. Kis pogácsám. :))
Aktuális olvasmányok
Seth Dickinson: Kormorán Baru, az áruló
Haladás: 52. oldal
Szombaton hirtelen felindulásból álltam neki ennek a könyvnek - egyszerűen túlságosan is kíváncsi voltam, s nem bírtam májusig várni. Jelenleg a 3. fejezetet olvasom, és nagyon élvezem! Baru nagyon érdekes karakter, akinek alig várom, hogy teljesen átlássam a gondolkodásmódját - és megtudjam, miért viseli az "áruló" nevet a címben.
Ráadásul, ma ezt viszem magammal az utazásra (megint egy 2x2 órát utazok a hétvégén, úgyhogy lesz időm) - remélem, mélyebben elmerülhetek a történetben.
Tervek
Habár sokat olvastam, egyáltalán nem azokat a könyveket, amiket eredetileg kipécéztem magamnak. De...
✓ Elolvastam Cinda Williams Chima: The Crimson Crown-t
✓ Nem csupán haladtam vele, de szintén befejeztem Cinda Williams Chima: Lángvető kötetét.
✗ Ezen a héten más megkezdett olvasmányommal semmit nem haladtam - még a The Romanovs-zal sem. Majd májusban folytatom tovább azokat is.
✓ Elolvastam Cinda Williams Chima: The Crimson Crown-t
✓ Nem csupán haladtam vele, de szintén befejeztem Cinda Williams Chima: Lángvető kötetét.
✗ Ezen a héten más megkezdett olvasmányommal semmit nem haladtam - még a The Romanovs-zal sem. Majd májusban folytatom tovább azokat is.
Azt hittem, múlt héten, hogy nem fejezem be a Crimson Crownt, így feltettem a listámra Richelle Mead: The Fiery Heartot - de így, hogy Chima-lázban égtem, nem jutott időm rá. Pedig eddig milyen szépen tartottam az 1 rész/ hónap elrendezést. Jövő héten viszont mindenképp szeretnék nekiállni a könyvnek - persze csak abban az esetben, ha végzek Kormorán Baru, az árulóval.
A héten ugyanis 6 aktuális olvasmányom is volt, mielőtt tegnap estére lecsökkentettem 4-re. Úgyhogy nem szeretném ismét felhalmozni őket... sőt, ezért minden más olvasásom ezen listám csökkentésére fog irányulni.
☐ Szeretnék haladni a The Romanovs-zal, ahol a fejezet vége még mindig a 168. oldalon van.
☐ Ha végzek a The Fiery Hearttal is, szeretnék visszatérni A hét Évához (Ez előbb-utóbb be fog következni most már.
☐ A hét Éva mellett pedig ebookon olvashatom a Strange the Dreamert.
☐ Ha pedig nagyon-nagyon elcsábulok, lehet, hogy Patrick Ness új regénye mégiscsak csatlakozni fog ehhez a listához. (Mert mégiscsak Patrick Ness-ről van szó.)
Egyik célomhoz sem szeretnék kitűzni tényleges oldalszámokat. Azt tudom, hogy 1 könyvet szeretnék befejezni a héten - bár nem tudom, melyik lesz az, mert most mindennek az elején járok, és minden olvasmányom 500+ oldalas. Mert így kell ezt csinálni. :)
Most viszont ideje pakolnom, hamarosan indulok. Legyen fantasztikus hétvégétek, pihenjetek sokat, és hajrá a várólistacsökkentéshez!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése