„Mikor a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: „Hárman nem írunk: Szókratész, Jézus és én.” Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze – és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta másikat. Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre. Bödőcs írásaiban a páratlan irodalmi műveltség találkozik az igazi humorral Karinthy boncasztalán. Apját kérdezték, mit szól, hogy fia már ír is. „Addig se iszik” – válaszolta a bölcs öreg, és igaza volt: Tibor írás közben sose iszik. (Hmm…) Mert ilyen az irodalom: nevel, tanít, szórakoztat – és amíg írunk vagy olvasunk, addig se iszunk. Tisztelet a kivételnek. Fogadják tehát szeretettel az irodalmi paródia Lemmyjét, a magyar humor Billy, a Kölyökjét, a búcsúszentlászlói Rabelais-t. „Tessék mosolyogni!” “
Láttuk már színpadon, idézünk önálló estjeiből, most pedig az irodalmi paródia zegzugos ösvényein barangolhatunk vele. A Blogturné Klub négy bloggere vállalkozott arra, hogy elolvassa és véleményezze Bödőcs Tibor, a Helikon Kiadó gondozásában megjelent Addig se iszik c. könyvét. Tartsatok velünk, s a turné végén megnyerhetitek a könyv egy példányát. Kalandra fel!
Mikor anno a stand up comedy kezdett egyre nagyobb népszerűségnek örvendeni országunkban, ismertem meg Bödőcs Tibort. Ő volt az egyik első a műfajban, akin őszintén tudtam nevetni (még ha nem is mindenben értettem egyet vele), és akinél úgy éreztem, hogy valóban minőségi szórakoztatást nyújt (miközben azért néha el is gondolkodtat). Ezek után sejthetitek, mennyire vártam, hogy megjelenjen az első regénye.
A kötetet teljes egészben nem tudtam értékelni, amely elsősorban a szépirodalmi ismereteim hiányosságaiból fakadt. A kiválasztott szerzők közül többet nem ismertem – habár itt megjegyezném, hogy egy-két szerző paródiája felkeltette az érdeklődésem az eredeti alkotó iránt.
Egy ilyen válogatást összerakni alapvetően pengeélen táncolás volt, hiszen az olvasók többsége, hozzám hasonlóan, nem ismeri behatóan az összes szerzőt. Ebből kifolyólag pedig fel is merült bennem, hogy egyes paródiák miért nem nyerték el a tetszésemet? Vajon mert rosszul sikerültek, esetleg mert az eredeti szerzővel is lennének problémáim, ha próbálkoznék velük? Többek közt ezért sem éreztem teljesen jogosnak a véleményem. Nekem ugyanis legalább a paródiák fele nem tetszett, untam őket – és nem tudom, hogy ez jogos ellenérv vagy sem.
Ugyanakkor elismeréssel kell adóznom Bödőcs Tibornak, hiszen komoly irodalmi műveltségre volt szüksége ahhoz, hogy egyáltalán kiparodizálhassa ezeket a szerzőket. Elsősorban emiatt, a befektetett munka miatt, értékeltem a kötetet. Rengeteg kutatást igényel, hogy valakit hitelesen parodizálhasson az ember – pláne, amikor egy irodalmi műben teszi mindezt. És meg is látszik: a szösszenetek többségénél felismerhető volt a különböző stílusok.
A tartalmat tekintve viszont visszatérő téma volt a jelen korunk. Még ha egy régi művet is írt át, azt is úgy, hogy elemeiben emlékeztessen minket a világunkra. A leglátványosabb racionalizálás ilyen tekintetből a Micimackó átirata lett, ami szerintem az összes naiv olvasó gyerekkorát tönkretette.
Mikor láttam, hogy paródia kötet lesz az Addig se iszik, arra számítottam, hogy remekül fogok szórakozni az egyes szösszeneteken. A legnagyobb bánatom volt, hogy ez nem történt meg. Nem tudtam elmosolyodni az általam ismert szerzők paródiáján, mindössze két-három olyan alkalom volt, mikor hangosan fel tudtam nevetni.
Az Addig se iszik olyan könyv, amit nem egyszeri olvasásra ajánlanék, és nem olyanoknak, akik csak azért akarják elolvasni, mert arra számítanak, hogy olyan lesz, mint az élő fellépések. Nyomokban emlékeztet rá (mint amennyire a fehér csoki tartalmaz mogyorót), azonban ezzel a művel a kedvenc búcsúszentlászlói emberkénk új arcát mutatta meg. Nagyon ajánlom viszont azoknak, akik jártasak a szépirodalomban, és akik szeretnének mélyeket bólogatva olvasni kedvenc – vagy kevésbé kedvenc – írójuk paródiáján. Egyértelmű, hogy Bödőcs Tibor erősen indított, és alázattal emlékszik meg azokról az írókról, akiket kiválasztott parodizálásra. Ugyanakkor nagyon szeretném, ha egyszer az író a saját hangján szólalna meg, hogy az ő írói stílusát is megismerhessem.
Könyv adatai
Eredeti cím: Addig se iszik (2017)
Kiadó: Helikon (2017)
Oldalszám: 208
Nyereményjáték
Kalandos játékra hívunk Titeket. A könyvben számos népszerű írót megidéz és parodizál a szerző.
Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
További állomások
10.18. - Always Love a Wild Book
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése