2016. augusztus 31., szerda

Scott Hawkins: Az Égett-hegyi könyvtár

"Uzan-iya – a pillanat, amikor a szív először fordul a gyilkosság felé."

Carolyn alig különbözik a körülötte élő emberektől. Szereti a guacamolét, szeret rágyújtani és steaket enni. Tudja, hogyan kell használni a telefont. A ruhák néha ugyan kifognak rajta, de a karácsonyi pulóverből, biciklisnadrágból és lábmelegítőből álló szerelése komoly sikert arat.
Elvégre régen ő maga is átlagos amerikaiként élt.
Ez persze már nagyon régen volt. Még azelőtt, hogy a szülei meghaltak. Azelőtt, hogy más gyerekekkel együtt befogadta őt egy férfi, akit csak Apának hívtak.
Carolyn azóta nem sokat járt odakint. Adoptált testvéreivel együtt Apa ősi szokásainak megfelelően nevelkedtek: Könyvtárának könyveit tanulmányozták, és megtanulták Apa hatalmának néhány titkát. Néha pedig azon tűnődtek, kegyetlen tanáruk titokban nem maga Isten-e.
Ám Apa váratlanul eltűnt, és a titkait tartalmazó Könyvtár a teremtés feletti hatalom erejével együtt őrizet nélkül maradt.
A hatalmat maguknak akaró, kegyetlen ellenségek sorakoznak fel Carolyn ellen, akiknek ereje messze meghaladja az övét.
De ő számolt ezzel.
Az egyetlen gond csak az, hogy miközben egy új Isten megteremtéséért harcol, megfeledkezik azokról a dolgokról, amelyek emberré teszik őt.




Ezúttal egy könyvtárba kalauzolunk titeket, méghozzá nem is akármilyenbe. Az Égett-hegyi könyvtárban nem igazán könyvtárosok dolgoznak, de maga a hely sem igazán egy könyvtár. Hogy is lehetséges ez? Megtudhatjátok, ha követitek a blogturnét augusztus 30. és szeptember 1. között. És ahogy az lenni szokott, a könyv egy példányát is megnyerhetitek a Fumax kiadó jóvoltából.

Külföldi megjelenések böngészése közben akadtam rá először Scott Hawkins: Az Égett-hegyi könyvtár című könyvére, és bevallom, sekélyes módon a borítója miatt zúgtam bele, majd tettem várólistára. Aztán el is feledkeztem róla egészen a magyar megjelenésig. Most viszont, hogy elolvastam, az egyik gondolatom a következő: hogy lehetett egy ilyen kiváló könyvet így elhanyagolnom.

A másik pedig: ez az egyik legelborultabb regény, amit valaha olvastam.

Ezt egyáltalán nem hibaként tüntetem fel, egyszerűen néha csak sokkolt egy-egy jelenetével. De épp ez tette annyira különccé és egyedivé.

Mostanában kissé kerültem az urban fantasyt, mert nem találtam olyat, ami igazán felkeltette volna az érdeklődésemet, de ez a regény visszaadta a lelkesedésemet. Annyira érdekes és különleges élmény volt az olvasása.

A bizarrság mellett az alapja ragadott leginkább magával. A főszereplők ugyanis a világunk rejtelmeit sajátították el nem evilági szinten. Imádtam ezt az aspektust, mert olyan misztikumokat ismertek meg és váltak részévé, mint a túlélés, a halál, a gyógyítás, stb. Vannak hétköznapibbnak hatók is, mint a világ összes nyelvének ismerete és az állatok nyelvén való kommunikáció képessége. Engem azonban az előbb említett, misztikusabb könyvtárak jobban vonzottak. Az író ilyen szempontból kínzásnak vetett alá, ugyanis csupán egy-egy csipetnyit ismerhettem meg ezekből, máris elzárta előlem őket.

A különleges könyvtárak mellett az egész helyszín és az idősík is vetett fel kérdéseket bennem eleinte. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem remekül elszórakoztatott, hogy nem értettem egyből mindent; legalább gyárthattam különböző teóriákat.

A történetről nagyon nehéz úgy írni, hogy ne legyen spoileres, hiszen rengeteg esemény zajlott már a kezdetektől fogva. A cselekmény végig fordulatos (ó, de még mennyire), kiszámíthatatlan és borzalmasan izgalmas volt. Egy pont volt, amikor egy kisebb időre le kellett tennem a könyvet, de ezután majdnem egyszerre olvastam el a hátralévő részt. Egyszerűen nem engedett, végig fenntartotta az érdeklődésemet, valamint folyamatosan egyre kíváncsibbá és kíváncsibbá tett. Leginkább a regény második felében váltam rajongóvá, mikor egyre több meglepetéssel találtam szembe magam.

A karakterekről szintén csak jókat tudok mondani. Nem, nem kedveltem meg őket, mert a többségük olyan pszichopata, akit több méteres sugárban kerülném ki őket. Talán Michaellel még barátkoznék, de vele sem merném annyira kísérteni a sorsot. Általánosságban viszont dicsérem őket, mert az író remekül kidolgozta őket, egyedi személyiséget kaptak, aminek köszönhetően maradandóak maradtak számomra. Bevallom, engem leginkább David érdekelt. Igen, ő volt a legösszetörtebb, legbrutálisabb szereplő, de pont ezért szerettem volna minél többet megtudni róla. Természetesen a többiek is érdekesek voltak, élvezetes volt megismerni őket minél jobban, de David annyira kitűnt. Ráadásul a könyvtára is elborzasztó volt.

Mindent összevetve én még nem találkoztam ilyen regénnyel, mint az Égett-hegyi könyvtár. Nagyon abszurd, nyers és brutális, de annyira különleges, hogy képtelen voltam elszakadni tőle. Inkább felnőtt olvasóknak ajánlanám, mert itt nincs finomkodás és óvatos megközelítés. Ha elég nyitott vagy, és szeretnél egy egyedi, jól kidolgozott regényt olvasni, akkor ezt ajánlom. Nem fogod úgy érezni, hogy ezzel már találkoztál.



Könyv adatai
Eredeti cím: The Library at Mount Char (2015)
Kiadó: Fumax (2016)
Oldalszám: 390

Nyereményjáték


A könyvben minden könyvtárosnak van egy képessége, valami, amit az átlagos emberek nem tudnak megcsinálni. Minden blogon találtok egy szereplőt és egy képességet, az lesz a feladatotok, hogy összepárosítsátok a szereplőket, és a párokat be kell írnotok a rafflecopter megfelelő sorába. Példul: 1: Aang, léghajlító. A: Tudja irányítani a levegőt. Tehát a rafflecopterbe azt kell beírnotok, hogy 1-A.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre tud postázni. A nyertesnek 72 órája van, hogy válaszoljon a kiküldött e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

2: Jennifer, bárkit meggyógyít bármilyen betegségből
B: Nem árthat neki se fegyver, se hő, se fagy, se éhség, se szomjúság.



További állomások

08/30. Függővég
08/31. Always Love a Wild Book
09/01. Bibliotheca Fummie

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése