"– Hát nem érted? A te halandó szíved úgy lobog, mint a gyertyaláng, én pedig olyan vagyok, mint azok a szerencsétlen fekete éjjeli pillék, amelyeket áldozati ajándékként szoktál adni nekem; tehetetlen vagyok, képtelen vagyok ellenállni a vonzerőnek."
Sorozat: A halál szépséges szolgálólányai #3
Annith izgatottan várja, hogy küldetést kapjon, hogy ő is Mortain istenség szolgálóleánya lehessen. Csendben figyeli, ahogyan különleges képességű novíciatársnői elhagyják a kolostort, és küldetésre indulnak a világba, hogy beteljesítsék a Halál istenének komor, végzetes utasításait. Türelmesen vár, hogy mikor kerül rá a sor. Ám legsötétebb félelmei válnak valóra, amikor rájön, hogy az apátasszony neki nem szán feladatot, hanem azt akarja, ő legyen a zárda Látnoka, vagyis magányban és szüzességben kell leélnie hátralévő életét a kolostor kőméhébe zárva. Annith ezt elmondhatatlan árulásnak tekinti, hisz egész életében arra készült, hogy orgyilkos lehessen. Ezért saját kezébe veszi sorsát. Ebben segítik a hellequinek, a megváltásra vágyó elátkozott lelkek, valamint a nőket és ártatlanokat védelmező Arduinna istennő papnői is. Annith megszökik a kolostorból, a breton udvarba megy, ahol Anne hercegnő és hívei éppen a francia invázió elleni stratégiáról tanácskoznak.
A kolostor meggondolhatta magát, de ez nem jelenti azt, hogy ő belenyugszik.
Most utoljára állhatunk be Mortain szolgálólányainak sorába a Maxim kiadó jóvoltából. Szomorú a búcsúzás, de még vár ránk az utolsó nagy kaland. A Blogturné Klub október 2-a és 12-e között indul el a nagy utazásra, és ha velünk tartotok, megismerhetitek a könyv történelmi hátterét és számos más érdekességet.
Ó, és persze ha ügyesek lesztek, a jutalom sem marad el!
Újabb fájdalmas búcsú ideje érkezett el. Robin LaFevers Gyilkos kegyelem regénye sokszorosan különleges számomra: egyrészt ez volt az első blogturnés könyvem, de ami még fontosabb, az első történelmi regényem, amelybe totálisan beleszerettem. Ezért igazán nehezen vettem rá magam, hogy búcsút mondjak a sorozatnak. Igen, a Dan Wells-effektus egy fokkal halványabb verziója esett meg. Bevallom, mivel Annith-ot nem annyira ismertem meg az előző kötetek alatt, így nem állt annyira közel hozzám. Emiatt pedig kissé tartottam, hogy nem fogok annyira hatása alá kerülni, mint az előző részeknek.
Szerencsére nem kellett aggódnom, az írónő sorozatzárója ismét kiváló minőségű lett.
Ebben a kötetben tovább bővült a régi istenségekről szóló ismeretem. Imádtam olvasni a különböző eredettörténeteket; azt pedig különösen értékeltem, hogy ahány istenség létezik, annyi verziója lehet ugyanannak a mondának. Azon gondolkodtam, hogy ez mennyire emberi, mennyire igaz napjainkra is. Legtöbben csak egy perspektívát ismerünk, és az abban való hit miatt nehéz másik nézőpontot is megnézni és/vagy elfogadni. Tetszett, hogy az írónő bővebben kifejtette ezt a témát, és levonta a konklúziót, miszerint az igazság gyakran több apró darabból áll, és a különböző nézőpontoknak mind igazuk lehet, ezt pedig el kell fogadni.
A központi téma a feltétel nélküli szeretet volt, ami nekem kicsit csöpögős volt (nem vagyok érzéketlen, de komolyan!), ettől függetlenül viszont úgy gondolom, hogy ezzel nem eléggé vagyunk tisztában. Gyakran találkozom olyannal, hogy az egyik fél meg akar felelni, mert úgy érzi, anélkül nem kapná meg azt a szeretetet, amit szeretne. Pedig egy megfelelő kapcsolatban pont az a lényeg, hogy mindkét fél önzetlenül, feltétel nélkül elfogadja a másikat. Ezt a Halandó szív gyönyörűen ábrázolja.
A történet számomra nem ért fel az előző részekhez. Nem a minőségével volt gondom, sokkal inkább a hosszával. Nem történt elég minden, hogy ilyen hosszan kelljen írni róla. Ez persze nem azt jelenti, hogy unalmas lett volna, de néha vártam, hogy történjen valami. Mikor viszont zajlottak az események, egyből lekötött, és még jobban élveztem olvasni. A végével kapcsolatban nem igazán voltak kétségeim, de azért néha igencsak megrémített az írónő.
Muszáj szót ejtenem az írásmódról is. Robin LaFevers annyira gyönyörűen, dallamosan, tele érzéssel ír, hogy teljesen ámulatba ejtett. Emiatt nem untam a lassabb részeket sem. Végig úgy éreztem, hogy én is Bretagne-ban vagyok, hogy valami varázslatos részese lehetek.
Ebben a részben bővültünk újabb szereplőkkel, de nagyon örültem, hogy az írónő inkább a főszereplőnője karakterizálásával és karakterfejlesztésével foglalkozik. Annithnál különösen szerettem, hogy a visszavonuló, kalitkába zárt lány miként is tör ki, és váltja valóra álmait. Úgy érzem, ő áll hozzám legközelebb személyiségileg (a hősies elemeket leszámítva), viszont érdekes módon még így is Ismae a kedvencem. Valószínűleg azért, mert ő szerettette meg velem a sorozatot.
A romantika szintén fontos szerepet játszott a könyvben. De te jó ég! A könyv elején meggondolatlanul tettem egy tippet arra, hogy kivel fog Annith összejönni (sőt, shipelni is kezdtem őket), erre bekövetkezett. Ne tudjátok meg, a fangirl szívem mennyire odáig meg vissza volt ettől az eseménytől! Annith szerelmi története kissé eltért a többiekétől. Sokkal mélyebb és teljesebb, mint a testvéreié, ám mégis újdonság érzete van. Imádtam minden egyes közös jelenetükről olvasni, mert annyi szenvedély, szerelem és megértés volt mindkettejükben. Elolvadtam, no! Azt azért kicsit sajnálom, hogy a többiekről nem nagyon esett szó. Cserébe viszont minden egyes említés megmosolyogtatott és melengette a szívem.
Ezt a sorozatot mindenkinek ajánlanám, akit érdekel egy minőségi történelmi fantasy regény tele misztikummal. Az írónő nagyon alaposan kidolgozott világot alkotott meg, ami még történelmi kontextusba helyezve is megállta a helyét. Természetesen a fantasy elemek kissé elgörbítették a valóságot, de még így is hitelesnek érződik a könyvben megjelenített középkori környezet. A szereplők könnyen megkedvelhetők, senki sem tökéletes, de talán pont ez teszi őket még emberibbé. A romantika pedig… felettébb szeretetreméltó és szívből jövő. Kiváló sorozat egy fantasztikus zárókötettel.
Szerencsére nem kellett aggódnom, az írónő sorozatzárója ismét kiváló minőségű lett.
Ebben a kötetben tovább bővült a régi istenségekről szóló ismeretem. Imádtam olvasni a különböző eredettörténeteket; azt pedig különösen értékeltem, hogy ahány istenség létezik, annyi verziója lehet ugyanannak a mondának. Azon gondolkodtam, hogy ez mennyire emberi, mennyire igaz napjainkra is. Legtöbben csak egy perspektívát ismerünk, és az abban való hit miatt nehéz másik nézőpontot is megnézni és/vagy elfogadni. Tetszett, hogy az írónő bővebben kifejtette ezt a témát, és levonta a konklúziót, miszerint az igazság gyakran több apró darabból áll, és a különböző nézőpontoknak mind igazuk lehet, ezt pedig el kell fogadni.
A központi téma a feltétel nélküli szeretet volt, ami nekem kicsit csöpögős volt (nem vagyok érzéketlen, de komolyan!), ettől függetlenül viszont úgy gondolom, hogy ezzel nem eléggé vagyunk tisztában. Gyakran találkozom olyannal, hogy az egyik fél meg akar felelni, mert úgy érzi, anélkül nem kapná meg azt a szeretetet, amit szeretne. Pedig egy megfelelő kapcsolatban pont az a lényeg, hogy mindkét fél önzetlenül, feltétel nélkül elfogadja a másikat. Ezt a Halandó szív gyönyörűen ábrázolja.
A történet számomra nem ért fel az előző részekhez. Nem a minőségével volt gondom, sokkal inkább a hosszával. Nem történt elég minden, hogy ilyen hosszan kelljen írni róla. Ez persze nem azt jelenti, hogy unalmas lett volna, de néha vártam, hogy történjen valami. Mikor viszont zajlottak az események, egyből lekötött, és még jobban élveztem olvasni. A végével kapcsolatban nem igazán voltak kétségeim, de azért néha igencsak megrémített az írónő.
Muszáj szót ejtenem az írásmódról is. Robin LaFevers annyira gyönyörűen, dallamosan, tele érzéssel ír, hogy teljesen ámulatba ejtett. Emiatt nem untam a lassabb részeket sem. Végig úgy éreztem, hogy én is Bretagne-ban vagyok, hogy valami varázslatos részese lehetek.
Ebben a részben bővültünk újabb szereplőkkel, de nagyon örültem, hogy az írónő inkább a főszereplőnője karakterizálásával és karakterfejlesztésével foglalkozik. Annithnál különösen szerettem, hogy a visszavonuló, kalitkába zárt lány miként is tör ki, és váltja valóra álmait. Úgy érzem, ő áll hozzám legközelebb személyiségileg (a hősies elemeket leszámítva), viszont érdekes módon még így is Ismae a kedvencem. Valószínűleg azért, mert ő szerettette meg velem a sorozatot.
A romantika szintén fontos szerepet játszott a könyvben. De te jó ég! A könyv elején meggondolatlanul tettem egy tippet arra, hogy kivel fog Annith összejönni (sőt, shipelni is kezdtem őket), erre bekövetkezett. Ne tudjátok meg, a fangirl szívem mennyire odáig meg vissza volt ettől az eseménytől! Annith szerelmi története kissé eltért a többiekétől. Sokkal mélyebb és teljesebb, mint a testvéreié, ám mégis újdonság érzete van. Imádtam minden egyes közös jelenetükről olvasni, mert annyi szenvedély, szerelem és megértés volt mindkettejükben. Elolvadtam, no! Azt azért kicsit sajnálom, hogy a többiekről nem nagyon esett szó. Cserébe viszont minden egyes említés megmosolyogtatott és melengette a szívem.
Ezt a sorozatot mindenkinek ajánlanám, akit érdekel egy minőségi történelmi fantasy regény tele misztikummal. Az írónő nagyon alaposan kidolgozott világot alkotott meg, ami még történelmi kontextusba helyezve is megállta a helyét. Természetesen a fantasy elemek kissé elgörbítették a valóságot, de még így is hitelesnek érződik a könyvben megjelenített középkori környezet. A szereplők könnyen megkedvelhetők, senki sem tökéletes, de talán pont ez teszi őket még emberibbé. A romantika pedig… felettébb szeretetreméltó és szívből jövő. Kiváló sorozat egy fantasztikus zárókötettel.
Könyv adatai
Eredeti cím: Mortal Heart (2014)
Kiadó: Maxim (2015)
Oldalszám: 456
Nyereményjáték
Egy kis történelmi túrára invitálunk Titeket! Ahogyan azt már tudjátok, a Halandó szív fiatal királynője, Anna valóban élt és uralkodott. Élete során számtalan kastélyban megfordult, de voltak fontosabb állomásai is utazásokkal teli éveinek.
A mostani játékban 6 kastélyt mutatunk be nektek! Minden állomáson találtok egy képet és egy rövid leírást arról, hogyan is kötődik Anna életéhez. A Ti feladatotok, hogy kitaláljátok a kastélyok nevét vagy helyét - a település nevét is elfogadjuk, ám figyelem! Egy település két kastéllyal is képviselteti magát, itt mindenképp konkrétumot várunk!
További segítséget jelent a kis térkép, amit a Blogturné Klub közös blogján találtok a turné adatlapján - 5 nyilacska jelzi a 6 kastélyt, szóval akár egy francia térkép is nagy segítség lehet.
Sok szerencsét és jó túrát mindenkinek! Ha ügyesen nyomoztok, Tiétek lehet a Halandó szív három példányának egyike.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre szállít, a nyertesek jelentkezését pedig az értesítéstől számított 72 órán belül várjuk, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
A kastély XII. Lajosról elnevezett szárnya még mindig látogatható. Anna itt töltötte ideje nagy részét, amíg XII. Lajos felesége volt.
További állomások
10/12. - Always Love a Wild Book
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése