2014. szeptember 18., csütörtök

David Levithan: Nap nap után

"Egy idő után egyszerűen csak el kell fogadni, hogy vagyunk. Képtelenség megfejteni, hogy mi okból. Elméleteket persze gyárthatunk, de bizonyíték sosem lesz rá."

Sorozat: Nap nap után #1 (de önállóként is megállja helyét)

„A" sohasem tudja előre, hogy másnap hol fog ébredni, és kinek a személyiségét fogja felvenni. Már rég beletörődött ebbe, sőt kialakította saját életstratégiáját is: Ne kötődj senkihez! Maradj észrevétlen! Ne avatkozz bele semmibe! Minden megy is a maga útján rendesen, mígnem egy reggel „A" Justin testében ébred, és találkozik a fiú barátnőjével, Rhiannonnal. Attól a pillanattól fogva „A" jól bevált szabályai értelmüket vesztik, mert főhősünk nap nap után a lánnyal akar lenni.



Óriási a várakozás az olvasók körében, hiszen először jelenik meg magyarul David Levithan regény! A Nap nap után című történetet a Maxim Könyvkiadónak köszönhetjük. A Blogturné Klub bloggerei is kiemelt figyelemmel olvasták a könyvet, a turné során 12 különböző véleményt olvashattok erről a nem hétköznapi történetről, melyben “A” minden nap új testben találja magát.. A kiadó jóvoltából szokás szerint 3 példányt sorsolunk ki azok között, akik helyesen válaszolnak a játék kérdéseire.
David Levithant még 2011-ben ismertem meg, mikor olvastam tőle a Lover’s Dictionaryt. Az igazán különleges élmény volt, s elindított a David Levithan-fangirl úton. Viszont a mostani könyvvel való kapcsolatom elég furcsa lesz. Ugyanis, mikor megjelenés után olvasni kezdtem angolul, nem bírtam sokáig, és félbehagytam. Ugyanakkor nem hagyott nyugodni ez, hiszen David Levithan jó könyveket ír. Mi történhetett, hogy ez így sikerült? Éppen ezért újabb esélyt adtam neki, és milyen jól tettem!

Kezdjük a háttérrel. A (főszereplőnk) minden nap másik testben ébred. Már ez az egy mondat remekül hangzik, és egyből rengeteg kérdést ébresztett bennem. Pl.: Miért történik ez? Mi történik azokkal a lelkekkel, akiknek a helyét átveszi? Mikor kezdődött? Stb. stb. Úgy gondoltam, hogy a könyv nagy része arról fog szólni, hogy ezekre a kérdésekre keresi a választ – egyféle fejlődésregény szinten.

Persze hamar megtudtam, hogy ezekre a kérdéseimre nem valószínű, hogy kapok válaszokat, ugyanis David Levithan nem szeret az elvárásoknak megfelelni. Ő egy teljesen másik utat választ, amelyről először azt hinnénk nem is fontos. Úgyhogy végül is kaptam egy fejlődésregényt, de egyáltalán nem azt, amire gondoltam.

Tudjátok, ez egyébként furcsa. Olvasás közben, egy idő után elgondolkodtam, hogy vajon tényleg olyan fontosak azok a kérdések, amik megfogalmazódtak bennem? És rendben, végig érdekeltek rá a válaszok, de egyre kevésbé tartottam létszükségletnek, hogy megtudjam ezeket. Úgyhogy nyugodtan kijelenthetem, hogy az író igencsak ért a perspektívaváltáshoz.

Joggal kérdezhetitek, hogy ha nem ezekről írt, akkor miről? A mindennapok problémáiról. Az életünkben előfordulható nehézségekről. És arról, hogy bár mindannyian különbözünk, ezt nem negatívként kell látni, és nem kell elítélni, hanem úgy kell rá tekinteni, mint egy különleges ajándékra. Mindenkiben van valami, ami kivételessé teszi, bármilyen apróságról is van szó. És ez reményt keltő, nem?

Ráadásul mindezt az író egyáltalán nem cukormázban tálalta számomra. Inkább azt a megoldást választotta, hogy egy-egy napra megmutatta, milyen is egy tőlünk különböző ember bőrében lenni – milyen egy másik szemszögből megismerni a világot. Gyakran fájt erről olvasni.

„Nehéz uralkodni felettük. A test ellened dolgozik, te pedig egyre kétségbeesettebb és zaklatottabb leszel. Nem mindennapi lelki erőre van szükség, hogy együtt tudjunk élni a mentális betegségekkel. Mégis rengetegszer tanúja voltam már ennek. Amikor beteg testbe költözöm, felmérem, mennyi akaraterőre van szükségem, aztán sokszor többet is mutatok belőle, mert nem vagyok felkészülve a küzdelemre.”

Ezeknek az életeknek az összessége teszi ki a könyv felét nagyjából. Ezt pedig imádtam, mert pontosan ezért szerettem meg anno David Levithant. Képes arra, hogy realisztikusan ábrázoljon olyan dolgokat, amelyekről általában elég sztereotipizált képet dédelgetünk magunkban. Egyféle valóság-pofon. És emiatt imádtam ezt a regényt.

Viszont ez mindössze a regény egyik felét teszi ki. Van azonban (sajnos) egy másik rész is, amely A karakterfejlődéséhez köthető. Kezdjük itt is a pozitív dolgokkal, mert A kedvelhető szereplő, ráadásul ő testesíti meg pontosan azt a gyakran használt mondatot, miszerint „nem a külső számít, a belső értékek a fontosak”. Egyébként ehhez is nagyon jó tanulságot rendelt az író. Sőt, inkább úgy fogalmazok, hogy bemutatta reális körülmények közt ennek a kijelentésnek a valóságtartalmát. Nagyra értékeltem, hogy A nem mindenható. Nem próbálkozik megváltoztatni mindenkit egy nap alatt, hiszen tudja, hogy ehhez sokkal több idő kell. Érdekesnek találtam egyébként a világszemléletét is – ráadásul mindez azon alapul, hogy már mennyi mindent megtapasztalt.

A történetszálból már csak egyetlen dolog hiányzik. A lány. Ugyanis már első nap, mikor indít a könyv, egyből megismerkedünk Rhiannonnal, aki egy nem túl egészséges kapcsolatban él. Nos, ő lesz A szerelme egyféle insta-love-nak tűnő módon. És, hogy miért csak tűnő? Mert nem tudom elhinni, hogy A valóban szerelmet érezne – sokkal inkább ragaszkodik (már-már megszállottan) a lányhoz, és ezért az általa elfoglalt emberek napját is képes teljesen felborítani.

Ez volt az az aspektus, ami miatt először félbehagytam a könyvet. Nagyon nem értékeltem a kettejük kapcsolatát a könyv nagy részében, mivel teljesen hiteltelennek érzem őket. Ráadásul Rhiannon szándékait meg sem tudom érteni egészen a könyv végéig. Bár nagyra értékeltem tőle, hogy néha kerek-perec kimondta, hogy nem szereti A-t.

„– Nagyon furcsa ez így – hozta fel ismét.
– De miért?
– Mert most lány vagy? Mert nekem van barátom? Mert éppen valaki öngyilkosságát tárgyaljuk ki?
– Számít ez bármit is a lelked mélyén? Mert nekem nem számít.
– Nekem viszont igen.
– És melyik zavar a leginkább?
– Mindegyik. Amikor megcsókollak, nem is téged csókollak meg. Tudom, hogy belül jelen vagy, én mégis az alteregódat csókolom. Most is érezlek a mélyben, de a szomorúságot is érzem. Kelsea-t csókolom, és sírni szeretnék.”

Nekem az ilyen, és ehhez hasonló kommentek nagyon furcsának érződtek. Ez is mutatja, hogy bár A nem a külsőségeket nézi, Rhiannonnál ez nem elhanyagolható tényező. És nem csak, mikor A lány volt. És többek közt emiatt sem tetszett a köztük lévő romantika. És akkor azt ne is említsük, hogy bár sokszor elutasítja A-t, mégis visszacsókol neki, meg kijelenti, hogy várt már rá. Nem tudom ezt az egészet hova tenni.

A vége pedig? Amiatt elég sok lehúzást kapott a regény, de nekem tetszett ez a megoldás. Még ha utólag eléggé furcsán jön le egy aspektusa. Ezenkívül azonban nagyra értékeltem ezt a féle lezárást.

Na, összesítsünk. Nem vagyok teljesen elégedett ezzel a regénnyel, mert a romantika benne egyszerűen kiborító. És nem az elfogadás hiánya bosszantott (mert valahol megértem, főleg, hogy 40 napot ölel fel a történetükből – az alatt nem hiszem, hogy meg lehetne váltani a világot), sokkal inkább az a megszállottság, ami A-t jellemezte; hogy emiatt képes volt csapot-papot ott hagyni. Ugyanakkor imádtam is, mivel komoly témákkal foglalkozik, és mindezt cukormáz nélkül. Azt tudnám tanácsolni, ha ilyen helyzetbe kerültök mint én, hogy ne adjátok fel a romantika miatt – a többi értéke miatt megéri ez a cseppnyi negatívum.


Könyv adatai
Eredeti cím: Every Day (2012)
Kiadó: Maxim (2014)
Oldalszám: 312

Nyereményjáték


A blogturné állomásain 12 David Levithan könyv kezdőbetűit rejtettük el. Figyelem! A társszerzővel írt könyvek is számítanak!! Gyűjtsd össze a könyvcímeket és írd be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. A nyerteseket azok közül sorsoljuk, akik minden címet megfejtenek. Goodreads segít! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! Sok szerencsét! ( & )




További állomások


09/02. Kelly & Lupi olvas
09/04. MF Kata gondolatai
09/06. Nem harap a..
09/08. Deszy könyvajánlója
09/10. Bibliotheca Fummie
09/12. Roni olvas
09/14. Könyvszeretet
09/16. Angelika blogja
09/18. Always Love a Wild Book
09/20. Nita könyvgalaxis
09/22. CBooks
09/24. Dreamworld

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése